Közzétéve: 2021. február 10.
Árkádia tájain
| Azonosító | 17955144 |
| Cím: | Árkádia tájain |
| Művész: | Zwickl András |
| Rövid leírás: | Idegennyelv > Idegennyelvű könyvek > Többnyelvű könyvek Művészetek > Festészet > Kiállítások, katalógusok > Magyar Művészetek > Festészet > Idegen nyelv > Többnyelvű |
| Eladási ár: | 5 000 HUF |
| Beszerzés ideje: | 2021. február 10. |
| Becslési ár (-tól): | 4 000 HUF |
| Becslési ár (-ig): | 6 000 HUF |
| Méret: | 30 x 21 cm |
| Alcím: | SZŐNYI ISTVÁN ÉS KÖRE 1918-1928/ |
| Kiadó: | Magyar Nemzeti Galéria |
| Kiadás éve: | 2001 |
| Oldalszám: | 266 |
| Tartalomjegyzék: | TARTALOM Tanulmányok Szücs György: A történelem díszletei között - világnézeti pesszimizmus és szellemi útkeresés az 1920-as években 11 Zwickl András: Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia-festészete 21 Zsákovics Ferenc: "Ifjú magyar rézkarcolók" - A grafika megújulása az első világháború után 37 Katalógus Figurák és kulisszák - korai festmények 75 A tájképtől az aktokig - műfajok 89 Művészek és próféták - Önarcképek 111 Fürdés után - Aktok 123 Biblia és mitológia - Aktkompozíciók 137 Barátok, családtagok - Arcképek 159 Nagybánya nyomában - Tájképek 169 Hegytetőn - Új vidékeken 177 Búcsú az Aranykortól - Életképek 189 Ember és természet - Kompozíciók tájban 203 Függelék Kronológia 217 Életrajzok 237 Válogatott bibliográfia 247 Kiállításjegyzék 253 Képjegyzék 261 Rövidítésjegyzék 267 |
| Fülszöveg: | Ferenc József fél évszázados uralkodása a kortársak tudatában már-már azt a képzetet keltette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia létezése valóban "istentől rendelt", örök állapot, stabil és változatlan, kisebb javítgatásokat elviselő, de lényegében jól kiegyensúlyozott állami berendezkedés. A kritikai hangokról, a dualizmus belső problémáit mindinkább feszegető nézetekről, a 20. század első évtizedében jelentkező akár radikális, akár mérsékeltebb kulturális és politikai elméletekről a hatalom alig vett tudomást, s bár a hétköznapi nyilvánosság szférájában a "bátor szókimondás" a publicisztika területén megmaradó vitatémaként ugyan gyakran szélsőséges indulatokat gerjesztett, de az államrend megváltoztatására semmiféle lényeges befolyással nem lehetett. kezdetben az első világháború kitörése is inkább kiváló alkalomnak tetszett a birodalmi öntudat fényesítésére és a patriotizmus erősítésére, pedig - ma már tudjuk - olyan szimbolikus jelzés volt, amely a megállíthatatlan történelmi folyamatokkal való szembenézést követelte volna. A szarajevói merénylet után pár hónappal kevesen tűnődtek el azon, mint ahogy Balázs Béla tette, hogy vajon "barbarizmust és morális pusztulást jelent-e a háború?", s ha eltekintünk az emberi kapcsolataiban és a történelmi traumákban a nagy mű megalkotásának élményét kereső esztéta személyes indítékairól, megállapíthatjuk: a következő évtizedek gondolkodóit leginkább foglalkoztató problémát vetette fel. |
| Kategória: | Könyv |
